Az új európai adatvédelmi rendelet tervezetéről

Post published:2011/12/28
Post category:Európa

Az Európai Unió adatvédelmi reformja folyamatban van, melynek egyik fontos állomásáról közel egy éve már mi is jelentettünk.

A Statewatch polgárjogi szervezetnek köszönhetően idén december elején került nyilvánosságra egy európai adatvédelmi rendelet tervezete, amelyet bizottsági szinten eredetileg 2012. január 25-én terveztek közzétenni és ami az immár elavult 95/46/EK számú adatvédelmi irányelvet hivatott felváltani. A rendelet elfogadásának célja a magasabb harmonizáció, illetőleg koherens általános európai adatvédelmi szabályozás megteremtése. A rendeleti forma választása folytán az adatvédelmi jog közvetlenül hatályosulna az egyes tagállamokban, ami tényleges teljes harmonizációt eredményezne az EU adatvédelmi szabályozásában.

A rendelettervezetet meghaladóan a GD Justice egy irányelv tervezetét is elkészítette, ami rendőrségi és igazságügyi adatkezelésekkel kapcsolatosan rögzítene harmonizált adatvédelmi szabályokat az Európai Unió területén. A rendelet- és az irányelvtervezet még jelenleg is konzultációs szakaszban van.

(tovább…)

Az EU Bíróság ASNEF/FECEMD ítélete – döntés a jogos érdeken alapuló adatkezelésről

Post published:2011/11/27
Post category:Belföld Európa

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatala során a C-468/10. és C-469/10. sz. egyesített ügyekben az európai adatvédelmi irányelv értelmezése szempontjából mérföldkőnek számító ítéletet hozott meg 2011. november 24. napján. A döntés a méltányossági (jogos érdeken alapuló) jogalapon történő adatkezelés feltételeinek értelmezését érinti, amelyen alapuló irányelvi rendelkezés közvetlen hatályát mondta ki most a Bíróság.

A 95/46 irányelv 7. cikke rögzíti azokat a jogalapokat, melyek alapján a személyes adatok kezelése megengedett. Ezen jogalapok egyike – a hozzájárulás és egyéb jogalapok mellett – az ún. méltányossági alapú adatkezelés, melyet a 7. cikk f) pontja engedélyez, amennyiben „az adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az irányelv 1.cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”

A bírósági döntés pikantériáját az jelenti, hogy a magyar jog – az 1992. évi adatvédelmi törvény és az ezen alapuló következetes adatvédelmi biztosi gyakorlat – nem ismerte el a 7. cikk (f) pontja szerinti adatkezelési jogalapot. A döntés alapján tehát a jövőre nézve módosítani szükséges ezt az elutasító álláspontot.

(tovább…)

A munkacsoport állásfoglalása a hozzájárulás fogalmáról (WP 187.)

Post published:2011/07/25
Post category:Európa

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport újabb jelentős állásfoglalást tett közzé, ezúttal a hozzájárulás fogalmáról (Opinion 15/2011 on the definition of consent), melyet a 2011. július 13-i ülésen fogadtak el.

A hozzájárulás az adatvédelmi, illetve az e-Privacy irányelv egyik központi fogalma, illetve a létező adatkezelési jogalapok egyike. Jelentősége abban mutatkozik meg, hogy annak helyes használata az egyén információs önrendelkezési jogának tényleges gyakorlását teszi lehetővé.

(tovább…)