Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az európai adatvédelmi szabályok átfogó reformját célzó javaslatcsomagját, amelynek célja, hogy a személyes adatok kezelése vonatkozásában európai szinten egységes és a jelenleginél élhetőbb…
Az internet személyes adatokkal kapcsolatos potenciális veszélyeire próbálja felhívni a figyelmet az itt elérhető kisfilm, melyet az Európai Bizottság a közelgő 2012-es adatvédelem napja (január 28.) alkalmából tett közzé. Az…
Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatala során a C-468/10. és C-469/10. sz. egyesített ügyekben az európai adatvédelmi irányelv értelmezése szempontjából mérföldkőnek számító ítéletet hozott meg 2011. november 24. napján. A döntés a méltányossági (jogos érdeken alapuló) jogalapon történő adatkezelés feltételeinek értelmezését érinti, amelyen alapuló irányelvi rendelkezés közvetlen hatályát mondta ki most a Bíróság.
A 95/46 irányelv 7. cikke rögzíti azokat a jogalapokat, melyek alapján a személyes adatok kezelése megengedett. Ezen jogalapok egyike – a hozzájárulás és egyéb jogalapok mellett – az ún. méltányossági alapú adatkezelés, melyet a 7. cikk f) pontja engedélyez, amennyiben „az adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az irányelv 1.cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”
A bírósági döntés pikantériáját az jelenti, hogy a magyar jog – az 1992. évi adatvédelmi törvény és az ezen alapuló következetes adatvédelmi biztosi gyakorlat – nem ismerte el a 7. cikk (f) pontja szerinti adatkezelési jogalapot. A döntés alapján tehát a jövőre nézve módosítani szükséges ezt az elutasító álláspontot.
