A nyilvánosság visszatartó erejét próbálják felhasználni a szégyenlisták, melyek közzétételére nézve felhatalmazást az adózás rendjéről szóló törvény ad az állami adóhatóság, illetve 2012. január 1-től az önkormányzati adóhatóság részére (itt helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában). A hódmezővásárhelyi szégyenlista ügye mutatja, hogy a hasonló közzétételek nem alapulhatnak egy helyi önkormányzat (vezetőjének) igazságérzetén, mivel erre nézve szigorú garanciákat, így közérdeket és törvényi jogalapot követel meg az adatvédelmi jog.
Az Alkotmánybíróság 181/2011. (XII. 29.) számú AB határozatában a hódmezővásárhelyi szégyenlista ügyében – az adatvédelmi biztos indítványára – megállapította, hogy Hódmezővásárhely Önkormányzatának egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendeletének egyes rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
Az ügy előzménye még 2010-re nyúlik vissza, mikor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése „Akik visszaéltek a város támogatásával” címmel listát jelentetett meg a város internetes honlapján azokról, akik „magukat rászorulónak vallva a várostól segélyt, támogatást igényeltek, azonban azt mégsem vették át, vagy a megítélt támogatást, a felajánlott munkát később visszautasították”. Az adatvédelmi biztos a közzétételt – jogalap hiányában – jogellenesnek találta és a listát határozatában jogellenesnek minősítette illetve annak megsemmisítését rendelte el. Hódmezővásárhely Közgyűlésének határozat elleni keresete a Fővárosi Bíróság előtt szintén megbukott. Ezt követően a Közgyűlés akként módosította a szociális ellátásokról szóló rendeletét, hogy jogalapot teremtsen a személyes adatok közzétételére. A Rendelet 33. § (6) bekezdése lehetővé tette, hogy az önkormányzat a szociális támogatással „visszaélők” személyes adatait (nevét, születési idejét, lakcímét) egy évig nyilvántartásba vegye és közzétegye.
Az Adatvédelmi Biztos a fenti rendelet érintett szakaszait az Alkotmánybíróság előtt támadta meg arra való hivatkozással, hogy az sérti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény és az adatvédelmi törvény rendelkezéseit is, mivel ilyen közzétételre a szociális ellátásokról szóló törvény nem ad lehetőséget, míg az adatvédelmi törvény kizárólag törvény számára teszi lehetővé, hogy közérdekből elrendelje bizonyos személyes adatok nyilvánosságra hozatalát. Önkormányzati rendeletek számára ilyen lehetőséget az Avtv. nem biztosít.
Az Alkotmánybíróság – helyt adva az adatvédelmi biztos indítványának – az önkormányzat rendeletét a következő indokolással semmisítette meg:
Az AB szerint az önkormányzat delegált jogalkotási hatáskörében járt el a támadott rendelete megalkotásakor. A szociális ellátásokról szóló törvény a szociális ellátásra jogosult személyes adatokhoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a vonatkozó adatkezelést teljes körben rendezi. Az AB döntés indokolása értelmében:
„A személyes adat tehát általában nem lehet közzététel tárgya, azaz nem nyilvános. Maga az érintett ugyan dönthet a nyilvánosságra hozatalról, de a vizsgált Rendelet nem biztosítja az érintett számára, hogy eldöntse, önként feltárja-e személyes adatait, és azt sem, hogy tájékozott beleegyezést adjon a közzétételhez A személyes adatok tulajdonosán kívül azonban kizárólag az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelő törvény rendelheti el a személyes adat bárki számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve nyilvánosságra hozatalát. [563/B/2007. AB határozat, ABH 2008, 2723, 2728.] […] A Rendelet 33. § (6) bekezdése önkormányzati rendeletként határoz a személyes adatok nyilvánosságra hozataláról. Erre azonban sem az Avtv., sem a Szoctv. nem ad lehetőséget […] Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése ezért a Rendelet 33. § (6) bekezdésének megalkotásával megsértette az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, amely előírja, hogy önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
Végül az AB döntés az önkormányzati rendelet közérdekre hivatkozás jogosságának felülvizsgálatával összefüggésben megállapította, hogy az előírt közzététel magánszemélyekre, a helyi lakosság legkiszolgáltatottabb, „mélyszegénységben” élő tagjaira vonatkozott, mely személyi körre vonatkozóan személyes adatok közzétételére az Avtv. alapján kizárólag akkor van lehetőség, ha a személyes adatok közzétételének alkotmányos célja van. Tehát ezek az adatok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. A döntés további indokolása megállapítja, hogy a Rendelet szerint a személyes adatok közzétételének a célja „a visszatartás attól, hogy visszaéljenek a szociális támogatásokkal, illetve kárt okozzanak a közvagyonban”.
„Személyes adatok közzététele a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását jelenti. Ez a korlátozás akkor tekinthető szükségesnek, ha megfelel a célhozkötöttség követelményének: azaz, ha a személyes adat közzétételének törvényben előírt, pontosan meghatározott és alkotmányos indoka van. Sem a Szoc.tv, sem pedig az Avtv. nem teszi azonban lehetővé, hogy önkormányzati rendelet ilyen preventív és megszégyenítő céllal személyes adatok közzétételét rendelje el. A Szoctv. 24. § (1) bekezdése a jegyző nyilvántartásában szereplő adatoknak kizárólag a statisztikai célú (egyedi beazonosításra nem alkalmas) felhasználását engedi. A kifogásolt rendeleti szabály tehát az adatkezelés célját illetően sem felel meg a magasabb szintű jogszabályban foglaltaknak.”
Az AB döntés teljes szövege elérhető a Magyar Közlöny 163. számában.
