Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, amely 2013. október 21-én került kihirdetésre (A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény). Az új törvény hatályon kívül helyezi a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt, illetőleg új jogalapot rögzít és részletes szabályokat határoz meg a visszaélés-jelentési (whistleblowing) rendszerek hazai működtetésére, melyek összhangban vannak a 29. cikk szerinti munkacsoport korábbi, tárgyban született állásfoglalásával.
A legfontosabb változások az alábbiakban összegezhetőek:
– a munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa hozhat létre visszaélés-jelentési rendszert; ha a munkáltató vagy tulajdonosa a létrehozás mellett dönt, a bejelentések kivizsgálása, a névtelen bejelentések kivételével, kötelező;
– a visszaélés-jelentés tárgyát jogszabálysértés vagy közérdeket, illetőleg nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértése képezheti, feltéve, hogy utóbbiakat megfelelően közzéteszik. A törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a SOX hatálya alá tartozó magatartások (pl. pénzügyi csalás) szintén a jelenthető magatartások közé tartoznak;
– bejelentést tehet a munkavállaló, szerződő partner, illetve minden olyan személy, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdeke fűződik;
– a visszaélés-jelentési rendszerről és a kapcsolódó eljárásról a munkáltató honlapján részletes, magyar nyelvű tájékoztatást kell közzétenni;
– különleges személyes adat a rendszeren belül nem kezelhető;
– bejelentést ki kell vizsgálni és a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatni kell; a kivizsgálásra 30 nap áll rendelkezésre, ami névtelen bejelentések kivizsgálása kivételével legfeljebb három hónapos időtartamra hosszabbítható meg;
– a bejelentett személy jogait biztosítja a tájékoztatására és a védekezési lehetőség biztosítására előírt szabályok, illetőleg ha a bejelentett magatartás szerinti közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozásával nem áll arányban, mellőzni kell a bejelentés kivizsgálását;
– a bejelentési rendszer működtetése kiszervezhető, erre akár bejelentő-védelmi ügyvéd is igénybe vehető, azonban a külföldre történő adattovábbítás esetében mindenféleképpen biztosítani kell a továbbított adatok megfelelő szintű védelmét;
– a visszaélés-jelentési rendszerrel kapcsolatos adatkezelést kötelező bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba, amely kötelezettség a már üzemelő rendszerekre is vonatkozik.
Az új törvény további részletes szabályokat rögzít a bejelentések fogadására, kivizsgálására és kezelésére. Az új rendelkezések 2014. január 1. napján lépnek hatályba.
