A magyar adatvédelmi hatóság 2012. július 31-i határozatában a kiszabható maximális, 10.000.000,- forintos adatvédelmi bírságot szabott ki az ingatlandepo.com és ingatlanbazar.com weboldalakat üzemeltető, szlovákiai székhelyű Weltimmo S.R.O.-val szemben. A határozat teljes szövege itt elérhető.

A honlapokat üzemeltető szlovák cég szándékosan és következetesen nem tett eleget az előfizetői személyes adatok, illetőleg hirdetések törlésre vonatkozó kérelmeinek, melyet gyakorlatilag szankcióként alkalmaztak a nem fizető ügyfelekkel szemben. A cég jogsértő magatartása évekre nyúlik vissza, illetőleg személyek széles körét érintette. Az ügy közvetlen előzménye, hogy a vállalkozás magatartását – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként – korábban a Gazdasági Versenyhivatal is elmarasztalta, továbbá a GVH a Fővárosi Törvényszék előtt is közérdekű keresetet indított e céggel szemben.

A tényállás érdekességét meghaladóan az ügy számos vitatható kérdést vet föl.

Elsőként azt, hogy a tízmillió forintig terjedően kiszabható adatvédelmi bírság nyilvánvalóan alkalmatlan eszköz célja betöltésére, mivel a magyar jogalkotó indokolatlanul alacsonyan határozta meg a kiszabható bírság összegét. Tehát anyagilag teljesítőképes adatkezelőkkel szemben az adatvédelmi hatóság bírságolási jogköre a jelenlegi formájában nem alkalmas komoly hátrányt okozni. Valószínűsíthetően a Weltimmo S.R.O. részére az éveken keresztül fennálló jogsértés jóval tetemesebb hasznot hozott, mint amennyit az adatvédelmi hatóság a határozatával „el tudott vonni”.

A második “érdekesség”, hogy a szankció egy magyar magánszemélyek tulajdonában levő szlovák céggel szemben került kiszabásra, egy olyan honlap adatkezelési gyakorlata miatt, amelyet osztrák szerverről üzemeltetnek, ami a magyar Infotörvény hatályával kapcsolatos kérdéseket vet fel.

Az Infotörvény hatálya Magyarország területén folytatott adatkezelésekre és adatfeldolgozásra terjed ki (amely természetes személyek adataira vonatkozik) , ebből a szempontból tehát – legalábbis a magyar jog hatálya alapján – nincs jelentősége, hogy a jogsértő cég szlovákiai székhelyű. Az adatvédelmi hatóság határozata sajnálatos módon nem foglalkozik mélyrehatóan a hatály, illetőleg az alkalmazandó adatvédelmi jog kérdéseivel, hanem egyszerűen megállapítja, hogy „a kötelezett a kifogásolt honlapon Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtott, hiszen a szolgáltatás során használt nyelv, pénznem és egyéb körülmények alapján nyilvánvaló, hogy azt magyarországi igénybe vevők számára kívánta elérhetővé tenni. A honlap teljesen magyar nyelvű és a honlapon található hirdetések szinte kizárólag magyar ingatlanokat kínálnak megvételre, kiadásra.”

A magyar hatóság tehát pusztán a magyarországi igénybe vevők felé való elérhetővé tételt elegendőnek tartotta ahhoz, hogy megállapítsa a magyar Infotörvény alkalmazandóságát és ebből következően joghatóságát is. Véleményünk szerint a hatóság jelen ügyben saját joghatóságát megállapító döntése komolyan vitatható, mivel az alapvetően hibás következtetésből indul ki. Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatás esetében ugyanis valóban alkalmazandóak az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 2001. évi CVIII. törvény (Elkertv.) rendelkezései (vö. 1. § (1) bekezdés a)), ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanezzel a magyar Infotv. is alkalmazandóvá válna. Ez következik abból, hogy magyar felhasználók felé irányultság esetében sem feltétlenül Magyarország terültén valósul meg egy adatkezelés vagy adatfeldolgozás. Mindazonáltal ugyanerről az Elkertv. 1. § (3) bekezdése rendelkezik, miszerint a törvény hatálya nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. Éppen ezért nem látszik meggyőzőnek a hatóság fenti indokolása, mikor az információs társadalommal kapcsolatos szolgáltatás Magyarország terültére való irányultságát tekinti úgy, hogy az adatkezelés „Magyarország területén” valósult meg. Amennyiben az Infotv. hatályát szigorúan értelmezzük, akkor úgy tűnik, hogy a szerver helye alapján az adatkezelés inkább Ausztriában valósult meg, mint Magyarországon vagy Szlovákiában.

Kiemelendő, hogy az európai adatvédelmi irányelv (95/46/EK irányelv) rendelkezései alapján (vö. 4. cikk (1) bekezdése) az alkalmazandó jog meghatározásának elsődleges kritériuma Európán belül az adatkezelő letelepedési helye, ami jelen ügy esetében Szlovákia volt. Mivel az adatkezelő Szlovákia területén letelepedett, illetőleg a cég fiókteleppel sem rendelkezik Magyarországon, éppen ezért az irányelv értelmében nem a magyar adatvédelmi jog, hanem kizárólag a szlovák adatvédelmi jog irányadó a honlap-üzemeltető által végzett adatkezelésekre. Ezzel összefüggésben ugyanis figyelembe vehette volna a hatóság a 29. cikk szerinti munkacsoport állásfoglalását, miszerint két nemzeti adatvédelmi jog párhuzamos alkalmazása Európán belül nem kívánatos követelmény az irányelv hatálya alatt. Ugyanez irányadó az adatvédelmi bírság kiszabására is, melynek szlovákiai jogsegély keretében való behajtása gyakorlatilag szintén lehetetlen vállalkozásnak tűnik.

A fentiek alapján a magyar adatvédelmi hatóságnak közvetlenül nem lett volna szükséges eljárnia a szlovák céggel szemben, mivel az Infotv. hatályát meghatározó rendelkezéseket értelmezhette volna irányelv-harmonikus módon, mikor is az adatkezelő székhelye alapján úgy tekinti, hogy a honlap-üzemeltetéssel kapcsolatos adatkezelés Szlovákia területén valósult meg. Ez feltehetőleg nem jelentené a magyar adatalanyok jogainak a sérelmét, ugyanis az irányelv 28. cikk (6) bekezdése alapján a magyar hatóságnak a szlovák adatvédelmi hatóságot kellett volna felkérnie a saját hatásköre gyakorlására, illetőleg a céggel szembeni fellépésre. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a szlovák hatóság jelenleg 50 millió forintnak megfelelő összegig terjedően szabhat ki bírságot, továbbá a határozatát a szlovák céggel szemben jogsegély nélkül, követlenül végrehajtják, úgy tűnik, hogy az adatalanyi jogok magasabb védelmét talán éppen a szlovák hatóság magyar felkérés alapján történő közvetlen eljárása biztosíthatta volna. Ekként a magyar hatóság bírságoló döntése számunkra csak felesleges erőfitogtatásnak látszik.

Az ingatlandepo.com döntés tehát nyilvánvalóvá teszi, hogy a jogalkotó egyebek mellett az Infotv. hatályával kapcsolatos irányelvi rendelkezéseket is hibásan ültette át, illetőleg a hatállyal kapcsolatos rendelkezések is komoly felülvizsgálatra szorultak volna a „régi-új” (értsd: az Avtv elavult szabályait kritikátlanul átvevő) Infotv-ben.